Madam Dávid

Madam Dávid

Illusztráció: 96 eredeti kéziratfotóval Kötetben meg nem jelent Rejtő-írások a Madam Dávid eredeti gépiratának fotóival! Kiss Ferenc Rejtő-kutató a kötetről: …Ekkoriban találkoztam Sándor János, kétszeres Jászai-díjas rendezővel és színháztörténetkutatóval. Tőle kaptam ajándékba Rejtő első, bemutatott színdarabjának, az Egy görbe éjszakának az eredeti súgópéldányát és kottáját. A tömegvonzás elve alapján a nagy gyűjtemények idővel még nagyobbá válnak, mert óhatatlanul magukhoz vonzzák a hiányzó részeket. Alapszabály: egy gyűjtő gyűjteménye sohasem lehet teljes! 1934. július 28-án a Budai Színkör mutatta be az Egy görbe éjszaka című operettet három felvonásban és öt képben, mely a Szökik a ruha és a Madam Dávid egy jócskán kibővített változata volt. Közismert tény, hogy írásaiból Rejtő egyes elemeket többször is felhasznált. Esetünkben egy kabarétréfából így lett bohózat, és a bohózatból nagyoperett. Valószínűsíthető, hogy az alapötlet kitalálásán kívül Nádassynak nem sok köze lehetett az átdolgozásokhoz, ugyanis az operett szerzői között már nem íróként, hanem csak mint dalszövegíró szerepelt. 1933. októberétől 1939 augusztusáig Sziklai (Schwartz) Jenő színész volt a Szegedi Nemzeti Színház direktora. Az Egy görbe éjszaka egyik súgópéldánya – sőt kottája is – az ő regnálása alatt maradt fenn. Az ezredforduló táján ezeket a szövegkönyveket kiselejtezték. Először a Somogyi Könyvtárnak ajánlották fel, ahol nem tartottak rá igényt. Így kerültek Sándor János birtokába, tőle pedig az én gyűjteményembe. A szövegkönyv tanúsága szerint az operettet a trianoni „békediktátum” után 1935/36-ban a Felvidéken, Kassán is bemutatták. A cenzori pecsét 1935. augusztus 30-án került a gépiratra azzal a megjegyzéssel, hogy „Fiatalok számára nem ajánlott!” A szövegjavításokat minden bizonnyal a rendező végezhette, akinek sikerült minden magyar vonatkozást gondosan átírnia, kigyomlálnia. Így lett a szövegben pesti lányból drága lány, Pesten helyett régen és az Alföld is külfölddé változott. A szöveget először is gondosan megtisztítottam a rendező kézírásos húzásaitól, változtatásaitól, és visszatértem Rejtő alapszövegéhez. Az oroszlánvadász című kabarétréfa Nádassy László irodalmi hagyatékából került elő. Rejtő 1936 tájon nyergelt át a kabaréról a prózai művekre, ezért felhatalmazta barátját, hogy jeleneteit átírhassa, és közös név alatt – esetleg új címen – újra értékesítse.