Bulcsu

Bulcsu

Bulcsu könyvünk csak egy történelmi regény. Azonnal megkérdezhetjük: csak egy történelmi regény? Ha ilyen egyszerű lenne, nem fogtunk volna hozzá. Több annál: nem "csak" és nem "egy". Ez az a könyv, ami nekünk hiányzott, és abban bízunk, hogy az olvasó magára vonatkoztatva is ezt fogja érezni. Aki veszi a fáradságot, hogy e rövidre fogott könyvet elolvassa, beavatottá válik.

A történelem az élet tanítómestere - mindennapi döntéseinkhez fontos az elődeink életéből merített tapasztalat. A hivatalosan tanított történelem hiányérzetet teremt, először csak érezzük, majd zsigereinkben tudjuk, később a valódi forrásokat megismerve tapasztaljuk, hogy nem az igazságot tanítják az iskolákban. Mi hát az igazság? Tény, hogy forrásszegények a tankönyvek, az általános iskolától az egyetemig olyan nézetrendszert mutatnak be a múlt leírására, amely legfeljebb egy szűk szelete a valóságnak, ha nem éppen ellentétes azzal. Könyveink gyakran egy ki nem mondott cél alátámasztására, használják múltunkat, és ez a cél nem ritkán esik egybe a magyarságot alávető, kihasználó és gyarmati sorba taszító érdekekkel.

A rendelkezésünkre álló források végtelen gazdagsággal mutatnak gyökeresen más történelmi tapasztalatokra. A befogadásához nyitott lélek és az információk arányos kezelésének képessége szükséges, amit egyelőre csak a kiválasztottaknak tanítanak, így az átlagember számára hozzáférhetetlen. Ha a forrásokat vizsgáljuk, azok sokkal gazdagabbak, ha nem csak a magyar nyelven elérhető dokumentumokból vonunk le következtetéseket, hanem vesszük a fáradságot, hogy a nemzetünk múltjához kapcsolódó bajor, szász, török, örmény, francia, feljegyzéseket, évkönyveket, adatforrásokat elemezzük. Végtelen a forrás, véges a tudás. A kettő egyeztetéséhez kulcs az adathitelesítés, szűrés, kiemelés és tipizálás, valamint a korábbi munkák látókörén kívül eső alapvető motivációk, a vallási késztetések, életösztönből fakadó küldetések, személyiségi mélymagban rejlő sorsvezetettségek bemutatása. Televíziós szakemberként megtapasztaltuk a modern információkezelés útvesztőit, tudjuk, hogy sokkal több a rendelkezésre álló adat, mint amit be lehet mutatni, és be lehet fogadni. Ami ennél fontosabb: nem elég egy dologról beszélni, mert azzal csak az információs szmogot növeljük annak arányában, amennyivel több újdonságot sorolunk fel. Bizonyított tény, hogy az emberi tapasztalat a legmagasabb rendű tudás, következésképpen ha nem sikerül élményszerűen bemutatni a múlt történéseit, akkor az olyan felesleges adattenger marad, amelyben eligazodni képtelenség, hétköznapi életünkra ható következtetéseket levonni pedig lehetetlen. Mindezeket figyelembe véve úgy döntöttünk, megírjuk ezt a hiányzó munkát. Bulcsu vezér életén keresztül mutatjuk meg, mi az, amiben a XXI. században többet kell nyújtani a kanonizált forrásfeldolgozásnál, a romantikus, realista vagy bármilyenista történelemszemléletnél. Szépirodalmi eszközökkel éltünk, szándékosan nyitva hagyva a kutatók számára az ajtót a teljesebb feldolgozás felé. Meggyőződésünk, hogy a modern történelmkutatást nem lehet többé elválasztani a gazdaság, a földrajz, a vallás, lélektan és ezek számtalan társtudománya eredményeitől, de legalábbis nem kerülhet a végeredmény, azaz bármely tárgyú történelmi leírás azokkal ellentmondásba. Ilyen szintetizáló munka eredménye e Bulcsu könyv, melynek olvasásához a képolvasás, az illusztrációk nyomán folytatódó belső képalkotás is hozzátartozik. Szándékaink szerint e folyamatban szabadabb és teljesebb világba jutunk mindannyian, olvasók és alkotók egyaránt. Célközönségünk 12 évestől kezdődik, tehát igyekeztünk a tényeket úgy feldolgozni, hogy az olvasás különös előképzettséget ne igényeljen, ugyanakkor minden korosztály számára tartalmazza azt a többletet, amely bennünket írásra, rajzolásra, könykiadásra késztetett. Jó szórakozást kívánnak:
az alkotók