A világ végei - A földtörténet tömeges kihalásai

A világ végei - A földtörténet tömeges kihalásai

„Szellemes, lírai, és izgalmas, mint egy krimi. Brannen bámulatos mesélő, márpedig ezt a történetet érdemes elmesélni.” Goodreads Apokalipszis, most? A Föld történetében eddig ötször fordult elő, hogy egyetlen geológiai pillanat – kevesebb mint egymillió év – alatt csaknem valamennyi élőlény megsemmisült. A legújabb tudományos kutatások szerint a tömeges kihalásokat azonban nem valamilyen külső tényező – például egy kisbolygó becsapódása – okozta; a földtörténet megakatasztrófáiban a klímaváltozás játszhatott kulcsfontosságú szerepet. Peter Brannen tudományos újságíró ezt az állítást vizsgálja könyvében. A legfontosabb földtörténeti helyszíneket felkeresve az idő mélyére utazik, majd a téma legelismertebb szakértőivel – paleontológusokkal, geológusokkal, geokémikusokkal, jövőkutatókkal – beszélgetve vérbeli nyomozóként illeszti össze a múlt kirakósának darabjait, hogy felvázolja az emberiség és a Föld lehetséges jövőjét. „Amikor a jól fésült hivatalnokok hadai leülnek a tárgyalóasztal mellé a nemzetközi klímakonferenciákon a kibocsátást, a hőmérséklet-emelkedést meg a tengerszint-emelkedést ábrázoló grafikonjaikkal, egyszerű függvényeket tanulmányoznak, amelyek ráadásul egy mesterséges dátumnál, 2100-nál véget érnek. Ha egy bizonyos mennyiséggel növeljük a szén-dioxidot – mondják a modellek –, a hőmérséklet és a tengerszint is ennek megfelelően, lineárisan emelkedik. A világ sorsa így könnyen kiszámítható költség-haszon elemzéssé válik, amelyről önelégült vezércikkeket írhatnak a közgazdászok. A kukoricaövezetek ennyi és ennyi szélességi körrel csúsznak északabbra, ennek megfelelően bizonyos országok GDP-je így és így változik, minden nagyon szabályos, mindent pontosan előre lehet jelezni. Sajnos azonban a bolygó nem ilyen elvek mentén működött a földtörténeti múltban.” Peter Brannen tudományos újságíró, az Atlantic magazin munkatársa, a The New York Times, a The Washington Post, a Wired és a The Guardian elismert szerzője. Főbb érdeklődési köre a geológia, az oceanográfia, a geokronológia, a szénkörforgás és a kosárlabda. Bostonban él.