Ciano titkos naplója (1939-1943)

Ciano titkos naplója (1939-1943)

1944. január 11-én délelőtt tíz előtt öt sortűz dördült el a veronai Scalzi-erőd egyik falánál. Öt elítéltet végeztek ki, akik között ott volt a 40 éves Galeazzo Ciano gróf, volt külügyminiszter, Benito Mussolini veje is. Ciano előzőleg kiemelt szerepet játszott az apósa megbuktatásában, és a hajszál híján nem sikerült vállalkozás után Hitler a legkeményebb megtorlást követelte a lázadókra. Ekkor már közismert volt az is, hogy létezik Ciano gróf titkos naplója, amelynek kézre kerítéséért a nácik is mindent megtettek. Joggal tartottak attól, hogy a Führer legbelsőbb környezetét is jól ismerő olasz diplomata meglehetősen kínos és kompromittáló adatokat hoz nyilvánosságra a náci felső vezetés tagjairól, valamint legfontosabb szövetségesükről, a Duce személyéről. Ez pedig nem volt alaptalan! Ciano a naplójának utolsó feljegyzését 1943. december 23-án a veronai fegyház 27-es cellájában vetette papírra. Azt írta: „megtettem a szükséges óvintézkedéseket biztonságba helyezésükre”. Azóta már közismert, hogy feleségére, Eddára bízta feljegyzései megőrzését. A napló után kíméletlen hajtóvadászat indult, a memoárt mindkét ország titkosszolgálata megpróbálta megszerezni, ám Ciano hitvese kalandos körülmények között Svájcba juttatta, nem sokkal később pedig nyilvánosságra hozatta. Ciano gróf naplója mindmáig az egyik legfontosabb második világháborús kordokumentum, amelynek adataiból a történészek rengetegek merítettek. Hihetetlenül izgalmas, ahogy a szemünk előtt bontakoznak ki a második világháború szörnyű eseményei egy csúcsdiplomata leírása alapján, aki szó szerint belelátott a nemzetközi politikai boszorkánykonyhákba. Napi érintkezésben volt a legmagasabb rangú náci vezetőkkel és a szövetséges holdudvarba tartozó országok diplomatáival, politikusaival. A magyarok számára a napló azért is érdekes és izgalmas olvasmány, mert Ciano mindig a legnagyobb jóindulattal viseltetett irántunk, a bécsi döntéseken a revíziós elképzelések támogatója volt és nélküle aligha érhettünk volna el sikereket. Egyes politikusainktól viszont – finoman szólva – nem volt elragadtatva. Véleménye azért is lényeges, mert egy olyan tükröt tart elénk, amely segít a saját önképünk hiteles kialakításában. Ciano naplója a megjelenésekor világszenzációnak számított, szinte azonnal, 1946-ban már magyarul is napvilágot látott, ám magán viselte a gyors megjelenés fogyatékosságait. Ez az első alkalom, hogy ezeket a hiányosságok kiküszöbölésre kerültek.